Tartalomjegyzék
Hogyan befolyásolja a bélmikrobióma az Alzheimer-kórt?
Az Alzheimer-kór a demencia egyik formája, olyan állapot, amely világszerte több mint 55 millió embert érint, és az esetek száma 2050-re várhatóan 139 millióra emelkedik (1) A demencia vezető okaként az Alzheimer-kór az esetek 60-70%-át teszi ki (2) A demencia más típusaihoz hasonlóan ezt a pusztító viselkedési hanyatlást, a memória elvesztését, a nyelvi zavarokat is jellemezik.
Az Alzheimer-kór és a demencia több évtizedes kutatása ellenére jelenleg nincs gyógymód, és az orvosi kezelések csak korlátozott mértékben tudnak enyhíteni. De mi van akkor, ha az Alzheimer-kór lassításának vagy akár megelőzésének kulcsa nem csak az agyban van, hanem a bélben? Hagyományosan a kutatás a genetikai tényezőknek agyi patológiánkra gyakorolt hatásaira összpontosított, de a kutatók figyelmüket most másra, az emésztőrendszerünkben élő mikrobákra helyezik.
Hogyan hat a bélmikrobióm a kognitív egészségre?
A bélmikrobiómunk mélyreható hatással van egészségünk számos aspektusára, beleértve az agyműködésünket is. A bélrendszerünkben lévő mikrobák a bél-agy tengelynek nevezett komplex rendszeren keresztül kommunikálnak az agyunkkal. Ez azt jelenti, hogy a bélmikrobiómunk összetételének változásai befolyásolhatják hangulatunkat, viselkedésünket és kognitív funkcióinkat.
Az egyik legfontosabb módja annak, hogy a bélmikrobióm befolyásolja kognitív egészségünket, az immunrendszerünk modulálása. A bélben található testünk immunsejtjeinek 70-80%-a (3), és a bélbaktériumaink egyensúlyhiánya krónikus gyulladáshoz vezethet. Ez a gyulladás ideggyulladást válthat ki az agyban, amely tényezőről úgy tartják, hogy hozzájárul a neurodegeneratív betegségekhez, például az Alzheimer-kórhoz kapcsolódó kognitív hanyatláshoz.(4)
A bél mikrobiomja szabályozza a kulcsfontosságú neurotranszmitterek termelését, mozgását és működését agyunkban, beleértve a szerotonint, a dopamint és a gamma-amino-vajsavat (GABA) (5) A bélrendszeri diszbiózis vagy a bélbaktériumok egyensúlyhiánya megzavarhatja ezeknek a fontos neurotranszmittereknek a termelését.
Ezenkívül a bél mikrobióma és metabolitjai hatással vannak a vér-agy gát (BBB) integritására, amely szelektív pajzsként szolgál, védve az agyat a káros anyagoktól. Ha a mikrobiom kiegyensúlyozatlan, növelheti a BBB permeabilitását, lehetővé téve a káros vegyületek bejutását az agyba. (6) Ezek a vegyületek elősegíthetik a gyulladást és az agyszövet károsodását. A legújabb bizonyítékok arra is utalnak, hogy bélmikrobáink részt vehetnek az Alzheimer-kórhoz kapcsolódó kulcsfontosságú fehérje, az amiloid-béta (Aβ) termelésében és szabályozásában. (7).Az Aβ fehérjék felhalmozódása az agyban amiloid plakkokat hoz létre, amelyek az Alzheimer-kór egyik jellemző jellemzője.
Végül a bél mikrobiomja rövid szénláncú zsírsavakat (SCFA) termel, például ecetsavat, propionsavat és vajsavat az élelmi rostok fermentációja során. Az SCFA-k gyulladásgátló tulajdonságokkal rendelkeznek, és segítenek megvédeni az agyat a neurodegeneratív betegségektől a gyulladásos útvonalak szabályozásával, valamint az amiloid plakkok képződésével és a tau protein hiperfoszforilációjával. (8)
Alzheimer-kór és béldysbiózis: mit mond a tudomány?
Alzheimer-kór és béldysbiózis: mit mond a tudomány?Számos tanulmány kimutatta, hogy az Alzheimer-kórban szenvedő betegek bélmikrobiómái eltérnek az egészséges kontrollokhoz képest. Ezek a különbségek gyakran magukban foglalják a bélmikrobiális diverzitás csökkenését, valamint az egyes baktériumfajok relatív abundanciájának jelentős változását.
Például egy tanulmány kimutatta, hogy az Alzheimer-kórban (AD) szenvedő betegek bélmikrobióma populációja különbözik a nem és életkor szerinti kontrollok populációjától. A mikrobiom általános diverzitásának jelentős csökkenése volt megfigyelhető, csökkent szintekkel
Cégek és Bifidobaktérium és ennek megfelelő növekedése a bakteroidták számának(9). Egy másik tanulmány hasonlóan alacsonyabb firmicuti -szintet és megnövekedett súlyt: 400;”>Proteobaktériumok AD-betegekben(10)
Pontosabban, egy tanulmány a butirátot termelő baktériumok, például a Faecalibacterium Alkoholikus betegségben szenvedő betegeknél a butirátot termelő baktériumok számának jelentős csökkenését azonosította, a laktátot termelő baktériumok, többek között a Bifidobacterium (11)Bifidobacterium (11) számának jelentős növekedése mellett. Mivel a butirát kulcsszerepet játszik a gyulladás csökkentésében és a bélbarrier integritásának fenntartásában, hiánya hozzájárulhat az Alzheimer-kórban megfigyelhető szisztémás gyulladáshoz.
A gyulladásos kapcsolat további bizonyítékai a gyulladást elősegítő baktériumok számának jelentős növekedését mutató kutatásokból származnak, beleértve az Escherichia és Shigella
Fontos megjegyezni, hogy a béldiszbiózis nemcsak az Alzheimer-kór késői stádiumában jelentkezik – valójában a betegség korai szakaszában jelentkezik, és idővel súlyosbodik. Tanulmányok azt mutatják, hogy az Alzheimer-kórral újonnan diagnosztizált betegek már bélmikrobiom egyensúlyhiányt mutatnak, beleértve a potenciálisan védő baktériumok, például a Bacteroides számának csökkenését és a gyulladáskeltő fajok, például a Prevotella (13) számának növekedését.
Egy másik tanulmány kimutatta, hogy a bél mikrobiom összetétele fokozatosan változik az Alzheimer-kór súlyosbodásával. A kognitív károsodás súlyosbodásával a Firmicutes és Bacteroides
Ezek az eredmények együttesen azt mutatják, hogy a bélmikrobiom egyensúlyhiányai nem csak az Alzheimer-kórban jelentkeznek – korán jelentkeznek, és a betegség súlyosbodásával fejlődnek. Ez felvet egy fontos kérdést: segíthet-e a bélmikrobióma módosítása lassítani vagy akár megelőzni a kognitív hanyatlást?
A bélmikrobióma helyreállítása segíthet az agy védelmében?
A bélmikrobióma helyreállítása segíthet az agy védelmében?Az étrend-módosítások jelentősen befolyásolhatják bélrendszerünk mikrobiómát, és ezen belül agyunk egészségét. Az elmúlt években egyre több kutatás támasztja alá azt az elképzelést, hogy a bélmikrobiómunk modulálása tájékozott táplálkozási és életmódbeli változtatásokkal ígéretes lehetőséget kínál agyunk védelmében az olyan neurodegeneratív betegségektől, mint az Alzheimer-kór és a demencia.
Ennek alátámasztására egy 2023-as áttekintő cikk kiemeli a bélmikrobiomra célzott terápiákban rejlő ígéretes lehetőségeket az Alzheimer-kórban szenvedő betegek kimenetelének javításában. Az áttekintett eredmények szignifikáns kapcsolatot jeleznek a bél egészsége és az AD progressziója között, ami arra utal, hogy az egészséges bélmikrobióta helyreállítása enyhítheti a tüneteket és lassíthatja a betegség kialakulását. Különféle beavatkozásokat, köztük probiotikumokat, prebiotikumokat és szinbiotikumokat vizsgálnak potenciális terápiás stratégiákként, a korai preklinikai és néhány klinikai vizsgálat biztató adatai alapján. (15)
A mikrobiomot célzó terápiák hatékonyságának maximalizálása érdekében azonban elengedhetetlen a személyre szabott megközelítés. Minden egyén mikrobiómája egyedi, és ez azt jelenti, hogy a beavatkozások személyre szabott bélprofiljához igazítva a legjobb eredményeket hozzák. Például a különböző probiotikus törzsek eltérő hatással lehetnek a kognitív funkciókra. Ezt egy 2022-es vizsgálat mutatta ki, amelyben 90 enyhe vagy közepesen súlyos AD-ban szenvedő beteg Lactobacillus rhamnosus vagy i B-t kapott. style=”font-weight: 400;”>kiegészítők vagy placebó, naponta kétszer 12 héten keresztül (16) A B. longum probiotikus kiegészítés nagyobb kognitív javulást tapasztalt a placebóhoz és a L-hez képest. rhamnosus csoportok. Ez rávilágít a mikrobiom tesztelésének fontosságára, mivel felfedheti a hiányzó vagy túlzott baktériumokat, lehetővé téve a célzott beavatkozásokat, amelyek nagyobb valószínűséggel lesznek hatékonyak.
Az Enbiosis tudományosan alátámasztott megközelítése az agy egészségéhez
Az Enbiosis tudományosan alátámasztott megközelítése az agy egészségéhezAz Enbiosisnál egy élvonalbeli, mesterséges intelligenciával vezérelt bélmikrobiom-tesztelési szolgáltatást kínálunk, amely segít feltárni az agy egészségét befolyásoló egyensúlyhiányokat. Betekintést nyújtunk a bélrendszer egészségébe, valamint személyre szabott étkezési ajánlásokat, prebiotikumokra és probiotikumokra vonatkozó javaslatokat teszünk, mindezt a legújabb tudományos kutatások alátámasztják.Lépjen kapcsolatba velünk még ma, hogy többet megtudjon megközelítésünkről, és megtudja, hogyan tudjuk Önt támogatni bizonyítékokon alapuló megoldásainkkal.
Hivatkozások:
1 Egészségügyi Világszervezet. (2021). Globális helyzetjelentés a demenciára adott közegészségügyi válaszról. Egészségügyi Világszervezet. https://digitalcommons.fiu.edu/srhreports/health/health/65/
2 Egészségügyi Világszervezet. (2023). Dementia. https://www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/dementia
3 Wiertsema, S. P., Garssen, J., & J Knippels, L. M. (2021). A bélmikrobiom és az immunrendszer kölcsönhatása a fertőző betegségek kontextusában az egész életen át, és a táplálkozás szerepe a kezelési stratégiák optimalizálásában.Tápanyagok, 13(3), 886.
4 Heneka, M. T., M., W., Jessen, F., Hoozemanns, J., Thal, D. R., Boche, D., Brosseron, F., Teunissen, C., Zetterberg, H., Jacobs, A. H., Edison, P., Ramirez, A., Cruchaga, C., Lambert, J., Laza, A. R., Vicente, J., Fischer, A., Stein, T. D., Kleineidam, L., Riechers, S et al. (2024).Neuroinflammáció Alzheimer-kórban. Nature Reviews Immunology,1-32.
5 Chen, Y., Xu, J., & Chen, Y. (2021). A neurotranszmitterek szabályozása a bélmikrobiota által és azok hatása a kognícióra neurológiai rendellenességekben. Tápanyagok, 13.
6 Xie, J., Bruggeman, A., De Nolf, C., Vandendriessche, C., Van Imschoot, G., Van Wonterghem, E., Vereecke, L., & Vandenbroucke, R. E. (2023). A bélmikrobiota szabályozza a vér-cerebrospinális folyadék gát funkcióját és az Aβ patológiát. EMBO Journal, 42(17), e111515.
6 Jin, J., Xu, Z., Zhang, L., Zhang, C., Zhao, X., Mao, Y., Zhang, H., Liang, X., Wu, J., Yang, Y., & Zhang, J. (2023). Bélből származó β-amiloid: Valószínűleg a bél-agy tengely központi eleme, amely hozzájárul az Alzheimer-kór patogeneziséhez. Gut Microbes, 15(1), 2167172
7 Qian, X. H., Xie, R. Y., Liu, X. L., Chen, S. D., & Tang, H. D. (2022). A bélmikrobiótából származó rövid szénláncú zsírsavak mechanizmusai Alzheimer-kórban. Öregedés és betegség, 13(4), 1252–1266.
8 Vogt, N. M., Kerby, R. L., Dill-McFarland, K. A., Harding, S. J., Merluzzi, A. P., Johnson, S. C., Carlsson, C. M., Asthana, S., Zetterberg, H., Blennow, K., Bendlin, B. B., & Rey, F. E. (2017).A bélmikrobiom változásai Alzheimer-kórban.Scientific Reports, 7, 13537.
9 Liu, P., Wu, L., Peng, G., Han, Y., Tang, R., Ge, J., Zhang, L., Jia, L., Yue, S., Zhou, K., Li, L., Luo, B., & Wang, B. (2019). A megváltozott mikrobiomok megkülönböztetik az Alzheimer-kórt az amnéziás enyhe kognitív károsodástól és az egészségi állapottól egy kínai kohorszban. Agy, viselkedés és immunitás, 80, 633-643.
10 Ling, Z., Zhu, M., Yan, X., Cheng, Y., Shao, L., Liu, X., Jiang, R., & Wu, S. (2021).A széklet mikrobiotájának strukturális és funkcionális diszbiózisa Alzheimer-kóros kínai betegeknél. Frontiers in Cell and Developmental Biology, 8, 634069.
11 Cattaneo, A., Cattane, N., Galluzzi, S., Provasi, S., Lopizzo, N., Festari, C., Ferrari, C., Guerra, U. P., Paghera, B., Muscio, C., Bianchetti, A., Volta, G. D., Turla, M., Cotelli, M. S., Gennuso, M., Prelle, A., Zanetti, O., Lussignoli, G., Mirabile, D., Bellandi, D., et al. (2017). Az agyi amiloidózis összefüggése a gyulladáskeltő bélbaktérium taxonokkal és a perifériás gyulladásos markerekkel kognitívan károsodott időseknél. Neurobiology of Aging, 49, 60–68.
12 Guo, M., Peng, J., Huang, X., Xiao, L., Huang, F., & Zuo, Z. (2021).Kínai betegek bélmikrobiomának jellemzői, akiknél újonnan diagnosztizáltak Alzheimer-kórt vagy enyhe kognitív károsodást. Journal of Alzheimer’s disease: JAD, 80(1), 299–310.
13 Chen, L., Xu, X., Wu, X., Cao, H., Li, X., Hou, Z., Wang, B., Liu, J., Ji, X., Zhang, P., & Li, H. (2022).Az Alzheimer-kóros betegek szájüregi és bélmikrobiotájának összetételének és funkcióinak összehasonlítása. Frontiers in Cellular and Infection Microbiology, 12, 942460.
14 Zhang, T., Gao, G., Kwok, L. Y., & Sun, Z. (2023). Bélmikrobiomra irányuló célzott terápiák Alzheimer-kór esetén. Bélmikrobák, 15(2), 2271613.
15 Akhgarjand, C., Vahabi, Z., Etesam, F., & Djafarian, K. (2022). Probiotikus kiegészítők hatása a kognitív funkciókra, a szorongásra és a fizikai aktivitásra enyhe és közepes Alzheimer-kórban szenvedő betegeknél: randomizált, kettős vak és placebo-kontrollos vizsgálat. Frontiers in Aging Neuroscience, 14, 1032494.
