Tartalomjegyzék
Parkinson-kór: A bél a rejtvény hiányzó darabja?
Tudta, hogy a gyomor-bélrendszeri tünetek gyakran évekkel a remegés és a Parkinson-kór egyéb kulcsfontosságú jellemzői előtt jelentkeznek? Ezért gondolják a tudósok most, hogy a betegség valójában a bélben lehet.
Mivel a bélrendszerünk és az agyunk szorosan összekapcsolódik a bél-agy tengelyen keresztül, világossá válik, hogy a bélmikrobiómunk változásai sokkal nagyobb hatással lehetnek agyunk egészségére, mint azt korábban gondoltuk. Tehát nézzük meg, hogyan segíthet ez az összefüggés megmagyarázni a Parkinson-kór kialakulását és progresszióját.
A Parkinson-kór és az agyra és a testre gyakorolt hatásának megértése
A Parkinson-kór progresszív neurodegeneratív állapot, amely elsősorban az agy mozgásszabályozását befolyásolja. Jellemző motoros tünetekhez vezet, mint például remegés, merevség vagy merevség, lassú mozgások, instabil testtartás és jellegzetes csoszogó járás, csökkentett karlendítéssel. Ezenkívül a betegek nem motoros tüneteket is tapasztalhatnak, mint például fáradtság, alvászavarok, bélrendszeri problémák, valamint hangulati és kognitív változások.
E tünetek hátterében az idegsejtek fokozatos elvesztése áll a substantia nigrában, amely az agy dopamintermeléséért felelős része, amely segít a mozgások szabályozásában. Mire a motoros tünetek a diagnózishoz vezetnek, a becslések szerint ezeknek a létfontosságú sejteknek 60-80%-a már elveszhet (1). A dopamin kimerülése mellett a Parkinson-kórban szenvedő egyénekben gyakran csökken a noradrenalin, egy olyan neurotranszmitter, amely részt vesz az automatikus testi funkciók, például a vérnyomás szabályozásában. Gyakran Lewy testeket is fejlesztenek, amelyek abnormális fehérjecsomók, amelyek az agysejtekben halmozódnak fel.
A Parkinson-kór általában 50 év felettieknél alakul ki, és valamivel gyakoribb a férfiaknál, mint a nőknél. Bár nem igazán tudjuk, mi okozza ezen idegsejtek elvesztését, a szakértők úgy vélik, hogy ez a genetika, a környezet és az életmódunk kombinációja. Tekintettel arra, hogy Parkinson-kórban szenvedőknél gyakran jelentenek gyomor-bélrendszeri problémákat, például székrekedést, a kutatás a bélrendszerre összpontosított. Egyre több bizonyíték utal arra, hogy a változások szerepet játszhatnak a Parkinson-kór kialakulásában és progressziójában.
Parkinson-kór és a bélmikrobióma
A tudósok észrevehető változásokat fedeztek fel a Parkinson-kórban szenvedők bélmikrobiómájában. Bizonyos típusú baktériumok nagyobb mennyiségben találhatók meg, míg mások, amelyek általában támogatják a bélrendszer egészségét, csökkenni látszanak. Ezek az egyensúlyhiányok nemcsak az emésztést befolyásolhatják, hanem a gyulladást és az idegműködést is befolyásolhatják, és potenciálisan szerepet játszhatnak a betegség kialakulásában és progressziójában.
Egy 2023-as tanulmány közelebbről megvizsgálta ezt a kapcsolatot, és elemezte a Parkinson-kórban szenvedőktől és a nem szenvedőktől származó bélbaktérium-mintákat (2) A kutatók felfedezték, hogy a bélbaktériumok közel 30%-a megváltozott a Parkinson-kórban élő emberekben, és megnőtt a baktériumok, például a Bifidobacterium dentum, és a hasznos buria szintje. intestinalis.
Hasonlóképpen, a jelenlegi kutatások, amelyeket egy közelmúltban összegyűjtöttünk, a Parkinson-kórban szenvedő betegek bélrendszeri diszbiózisának következetes megállapításait is kiemeli (3) Például a jótékony, rövid szénláncú zsírsavat (SCFA) termelő baktériumok, például a Faecalibacterium, a Prevotella, a Lachnospiraceae és a Blautia, a Blautiacocco. Roseburia és a potenciálisan gyulladást előidéző vagy opportunista baktériumok számának növekedése, köztük az Escherichia, Shigella és a Klebsiella. A Parkinson-kórban szenvedő betegekben megnövekedett baktériumok közé tartozik az Akkermansia, a Lactobacillus, , Porphyromonas, Corynebacterium és Desulfovibrio.
Az áttekintés szerzői azt is megjegyezték, hogy a Parkinson-kórban szenvedő betegeknél szignifikánsan alacsonyabb volt az SCFA-termelés (különösen a butirát), megváltozott a triptofán-anyagcsere, és magasabb volt a széklet kalprotektinszintje, amely a bélgyulladás markere. Fontos, hogy a mikrobiális egyensúlyhiányt még olyan korai stádiumú betegségben szenvedő betegeknél is megfigyelték, akik még nem részesültek kezelésben, ami arra utal, hogy ezek a változások nem egyszerűen a betegség progressziójának következményei.
Ezek az eredmények együttesen azt sugallják, hogy a Parkinson-kórban a bélmikrobióma következetesen pro-gyulladásos állapotra utal. Erről a bélrendszer által kiváltott krónikus gyulladásról egyre inkább úgy gondolják, hogy kulcsszerepet játszik a mikrobiális dysbiosis és a Parkinson-kórban észlelt szisztémás gyulladás és ideggyulladás összekapcsolásában.
Ígéretes stratégia a bélrendszer egészségének javítása a Parkinson-kór kezelésében?
A bizonyítékok megerősítik a bél szerepét a gyulladásban és az agyműködésben egyaránt, ez felveti a kérdést, hogy módosíthatjuk-e a mikrobiomot a tünetek javítása és esetleg a Parkinson-kór lefolyásának megváltoztatása érdekében.
A kutatások már kimutatták, hogy a bél mikrobiómának szándékos megváltoztatása pozitív hatással lehet a Parkinson-kórban szenvedőkre. Egy 2024-ben közzétett tanulmány például azt találta, hogy amikor a Parkinson-kórban szenvedő betegek egészségesebb étrendet követtek (amelyet magasabb Egészséges táplálkozási Index-pontszám és megnövekedett rostbevitel jellemez), bélmikrobiómájukban nagyobb volt a potenciálisan gyulladáscsökkentő baktériumok, például a butirátot termelő ButyriccoccusCoemprocicoccus.Míg azoknál, akik nagyobb mennyiségű hozzáadott cukrot fogyasztottak, megnőtt a potenciálisan gyulladást előidéző baktériumok, köztük a Klebsiella. Továbbá a tanulmány előrejelzett bakteriális funkcióira vonatkozó elemzése arra utalt, hogy az egészségesebb étrend a gyulladásos molekulák, például a lipopoliszacharid előállításában részt vevő gének csökkenésével járt, míg a taurin lebomlásához kapcsolódó gének csökkenése potenciálisan csökkent idegi gyulladást jelez.
Egy másik ígéretes kutatási terület kifejezetten a különféle élelmi rostok és rostokban gazdag zöldségek butirát-stimuláló képességére fókuszál. A kutatások kimutatták, hogy bizonyos élelmi rostok, például az inulin és a β-glükánok növelhetik a butirátszintet, hozzájárulva az egészség megőrzéséhez (5) Míg a Parkinson-kórban szenvedő betegeknél a butirát általános termelése alacsonyabb maradt az egészséges egyénekhez képest, ezek az eredmények arra utalnak, hogy a célzott étrendi beavatkozások segíthetnek a mikrobiom adaptációjában és a betegség kezelésében.
Ebben a tekintetben a mikrobák által irányított terápiák, például a probiotikumok is felmerülnek a Parkinson-kór lehetséges terápiás lehetőségeiként. Valójában állatmodellekkel végzett kutatások azt sugallják, hogy védő hatást fejtenek ki az agy dopamintermelő sejtjeire (6) Eközben humán betegeknél a bizonyítékok arra utalnak, hogy a probiotikumok hatékony kezelést jelenthetnek a székrekedésben, amely a Parkinson-kór gyakori nem motoros tünete. Azonban további kutatásokra van szükség a probiotikumok más Parkinson-tünetekre gyakorolt hatásának meghatározásához.
Összességében ezek az eredmények határozottan azt sugallják, hogy a bél mikrobióma egyensúlyának helyreállítását célzó változtatások ígéretes stratégia a Parkinson-kór kezelésében. A bélrendszer modulálása új módszereket kínálhat a tünetek javítására, és potenciálisan befolyásolhatja a betegség progresszióját.
Mikrobióma-elemzés használata a bélrendszeri egészségi változások irányítására Parkinson-kórban
Rengeteg információ birtokában nehéz lehet meghatározni, hogy mely táplálkozási és életmódbeli változtatások felelnek meg leginkább az Ön egyedi igényeinek. Ez az a pont, ahol a bél mikrobiom elemzése mindent megváltoztathat.
Az Enbiosisnál az AI-alapú mikrobiomelemzés személyre szabott betekintést nyújt a bélrendszer egészségébe, és segít megalapozott döntéseket hozni az Ön számára leghasznosabb étrendi és probiotikus beavatkozásokkal kapcsolatban.
Fedezze fel, hogy egy személyre szabott bélegészségügyi stratégia, amelyet az Enbiosis fejlett, mesterséges intelligencia által vezérelt mikrobiomelemzése vezérel, hogyan hozhat változást az Ön számára. Látogassa meg webhelyünket, vagy vegye fel velünk a kapcsolatot még ma, ha többet szeretne megtudni innovatív mikrobiomtesztelési szolgáltatásainkról.
Lépjen kapcsolatba velünk
Hivatkozások:
1. National Institute of Neurological Disorders and Stroke. (n.d.). Parkinson-kór: kihívások, haladás és ígéret. Országos Egészségügyi Intézetek. Letöltve: 2025. április 30., innen https://www.ninds.nih.gov/current-research/focus-disorders/parkinsons-disease-research/parkinsons-disease-challenges-progress-and-promise
2. Wallen, Z. D., Demirkan, A., Twa, G., Cohen, G., Dean, M. N., Standaert, D. G., Sampson, T. R., & Payami, H. (2022). A Parkinson-kór metagenomikája több betegségmechanizmusban is szerepet játszik a bél mikrobiomában. Nature Communications, 13 (1), 1-20.
3. Suresh, S. B., Malireddi, A., Abera, M., Noor, K., Ansar, M., Boddeti, S., & Nath, T. S. (2024). A bélmikrobióma és szerepe a Parkinson-kórban. Cureus, 16(11), e73150.
4 Kwon, D., Zhang, K., Paul, K. C., Folle, A. D., Del Rosario, I., Jacobs, J. P., Keener, A. M., Bronstein, J. M., & Ritz, B. (2024). Diéta és a bélmikrobióm Parkinson-kórban szenvedő betegeknél. Npj Parkinson-kór, 10(1), 1-9.
5 Baert, F., Matthys, C., Maselyne, J., Poucke, C. V., Coillie, E. V., Bergmans, B., & Vlaemynck, G. (2021). Parkinson-kóros betegek rövid szénláncú zsírsavtermelő képessége in vitro székletrost fermentációt követően. NPJ Parkinson-kór, 7, 72.
6 Tan, A. H., Hor, J. W., Chong, C. W., & Lim, Y. (2020). Probiotikumok Parkinson-kórhoz: jelenlegi bizonyítékok és jövőbeli irányok. JGH Open: An Open Access Journal of Gastroenterology and Hepatology, 5(4), 414.
